Közvetlen uniós források

Az Európai Unió hétéves költségvetését, azaz a többéves pénzügyi keret jelentős részét a tagállamok bruttó nemzeti jövedelmén (GNI) alapuló befizetések teszik ki, amelyeket a hagyományos saját források (pl. külső vámok), illetve a hozzáadottérték-adón (héa) alapuló hozzájárulások egészítenek ki. A 2021-2027 uniós költségvetés több mint 1100 milliárd euró felett diszponál, ami kivételesen – a COVID világjárvány gazdasági következményeinek mérséklése érdekében – a hozzávetőlegesen 800 milliárd eurós „Next Generation” EU hitelkerettel egészül ki.A költségvetési tárgyalások során az uniós tagállamok közösen fektetik le, hogy mely szakpolitikák, milyen arányban és milyen konstrukcióban részesüljenek a közös költségvetésből. 

AZ UNIÓS KERETEN BELÜL KÉTFAJTA FINANSZÍROZÁSI FORMÁT KÜLÖNBÖZTETÜNK MEG: A MEGOSZTOTT IRÁNYÍTÁSÚ ÉS A KÖZVETLEN KEZELÉSŰ UNIÓS ALAPOKAT.A MEGOSZTOTT IRÁNYÍTÁSÚ ALAPOK – így a közös agrárpolitikát és kohéziós politikát finanszírozó eszközök esetében előre meghatározásra kerül, hogy melyik tagállam mekkora összegben részesül a hétéves ciklus alatt. Ezt követően a tagállam maga rendelkezik a források elosztásáról, ő bírálja el a beérkező pályázati kérelmeket is, az úgynevezett operatív programok keretrendszerén belül. Természetesen a tagállamok ezen források vonatkozásában is részletes elszámolási kötelezettséggel tartoznak az Európai Bizottság irányába, azonban nagyobb mozgástérrel rendelkeznek a pályázati források nemzeti fejlesztési igényekhez való alakítása terén. Ezek a megosztott irányítású források a jelenlegi uniós költségvetés majd kétharmadát, 750 milliárd eurót tesznek ki.

Ezzel szemben a KÖZVETLEN KEZELÉSŰ UNIÓS FORRÁSOK az egyes uniós szakpolitikákat lefedő olyan alapokból állnak össze, amelyeket az Európai Bizottság központilag kezel. Ez azt jelenti, hogy a Bizottság írja ki a pályázati felhívásokat és gondoskodik a pályázatok elbírálásáról, valamint azok végrehajtásának monitoringozásáról is. A költségvetési tárgyalások során meghatározásra kerül, hogy az egyes szakpolitikák – új prioritások – és az ehhez rendelt alapok mekkora összeg felett diszponálnak, és hogy ezekhez milyen prioritásokat rendelnek. Azt azonban nem rögzítik, hogy az egyes tagállamok ezekből milyen arányban részesülnek majd, illetve, hogy konkrétan milyen pályázatokat írnak ki ezekre az összegekre az azt követő hét évben 

Alapok

A közvetlen források kiemelkedő finanszírozási lehetőséget jelentenek, hiszen a 2021-2027. évi uniós költségvetés mintegy egyharmadát, azaz 350 milliárd eurót tesznek ki és számos területet fednek le 24 dedikált alapon keresztül. Egy horizontális és két vertikális terület támogatása kiemelt jelentőséget kapott 2021 és 2027 között: a legnagyobb alap, a Horizon Europe 95 milliárd euró értékben támogatja a kutatás-fejlesztést és innovációt számtalan szakpolitikai területen átívelően, míg a zöldítést és digitalizációt célzó pályázatok több alapból is pályázhatnak forrásra. 

A legfontosabb közvetlen EU alapok és programok

• Horizont Európa tudományos, innovációs, kutatás-fejlesztési programjai
• Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz – közlekedés, energetika, digitalizáció
• Digitális Európa Program
• Egységes Piac Program
• Európai Katasztrófavédelmi Alap (RescEU)
• EU az egészségügyért (EU4Health)
• Interreg (Európai területi együttműködési programok)
• Erasmus+ (Európai oktatás, képzés, ifjúságügy és sport program)
• Európai Szolidaritási Testület
• Kreatív Európa Program
• Jogérvényesülési Program
• Polgárok, Egyenlőség, Jogok és Értékek Program
• Európai Szociális Alap Plusz
• Európai Tengerügyi és Halászati Alap
• Szomszédsági, Fejlesztési és Nemzetközi Együttműködési Eszköz
• LIFE Program (Környezetvédelmi és éghajlat-politikai program)
• Méltányos Átállást Támogató Alap (Igazságos Átmenet Alap)
• Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alap Határigazgatási és Vízumeszköz Alap
• Belső Biztonsági Alap
• Európai Védelmi Alap
• Euratom Kutatás és Képzési Program
• Európai Űrprogram
• Európai innovációs és technológia programok

Forrás: mfoi.org