Az Európai Unió költségvetése és forrásai

Az Európai Unió általában egy hét éves ciklusra fekteti le a hosszútávú költségvetését, a többéves pénzügyi keretet (Multiannual Financial Framework – MFF). Ennek kitárgyalása során meghatározásra kerül, hogy mekkora lesz a teljes keretösszeg, az milyen bevételi forrásokból áll össze, illetve milyen szakpolitikákhoz és prioritásokhoz mekkora összeget rendelnek. 

A költségvetést a három intézmény, az Európai Unió Tanácsa, az Európai Bizottság és az Európai Parlament együttesen határozza meg. Míg a Bizottság teszi az elsődleges javaslatot, addig a tagállamok a Tanács keretében nemzeti álláspontjaik mentén formázzák a javaslatokat, amellyel kapcsolatban aztán az Európai Parlament is állást foglal. Csak akkor kerül elfogadásra a költségvetés, ha egyetértés van a tagállamok és az Európai Parlament közöttA jelenlegi, 2021 és 2027 közötti MFF kitárgyalása során az eddigiektől eltérő nehézségekkel kellett szembenéznie a tárgyalópartnereknek: a COVID járvány komoly gazdasági károkat okozott a tagállamok számára, amelyek uniós szintű válasz-intézkedéseket és támogatást is igényeltek. Ez ennek jegyében elfogadott költségvetési csomag így egy eddig sosem alkalmazott elemmel – egy helyreállítási eszközzel is bővült, és ezek mentén a következőket foglalta magában:

• 1 074,3 milliárd euró összegű többéves pénzügyi keret (MFF)
• 750 milliárd euró összegű rendkívüli helyreállítási eszköz, Next Generation EU (NGEU)

A tárgyalások eredményeként az Európai Bizottság felhatalmazást kapott arra, hogy 750 milliárd euró összegű hitelt vegyen fel a tőkepiacokon az Unió nevében a Next Generation EU program finanszírozására. Utóbbi célja, hogy újraindítsa az európai gazdaságot, valamint támogassa a zöld és a digitális átállást, ezáltal reziliensebbé téve Európát, aki így jobban meg tudjon felelni a jövőbeli kihívásoknak. A Next Generation EU teljes összegének közel 90%-a, 672,5 milliárd euró a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz (RRF) révén kerül felhasználásra. Ennek keretében 2021. és 2022. során a tagállamok nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési terveket nyújtottak be, amelyekben 2026-ig bezárólag meghatározták reform- és beruházási programjaikat, ezek mentén pedig fokozatosan részesülnek az RRF forrásokból terveik megvalósítása érdekében. Az MFF keretében az új és régi – megerősített – prioritások finanszírozása közötti egyensúly beazonosítása jelenti a legnagyobb kihívást a tárgyalások során. A jelenlegi ciklusban továbbra is jelentős finanszírozásban részesülnek a régi prioritások – így a kohéziós politika és a közös agrárpolitika -, miközben e szakpolitikák korszerűsítésére is sor kerül annak érdekében, hogy azok a lehető leghatékonyabban tudjanak hozzájárulni Európa gazdasági helyreállításához és az EU zöld és digitális célkitűzéseinek a megvalósításához. Az új prioritásokhoz rendelt források összege az előző cikluséhoz képest növekedett. Ez annak is köszönhető, hogy a digitalizáció és zöldítés, az ehhez kapcsolódó új, innovatív megoldások beazonosítása az elmúlt években az uniós napirend legelejére került. 

Új prioritásokhoz rendelt alapok és azok finanszírozása 2021-2027 között (MRD EUR)

Az uniós kereten belül kétfajta finanszírozási formát kell megkülönböztetni: a megosztott irányítású és a közvetlen kezelésű uniós alapokat. A megosztott irányítású alapok – így a közös agrárpolitikát és kohéziós politikát finanszírozó eszközök – esetében előre meghatározásra kerül, hogy melyik tagállam mekkora összegben részesül a hétéves ciklus során. Ezt követően a tagállam maga rendelkezik a források kiírásáról, ő bírálja el a beérkező pályázati kérelmeket is, az úgynevezett operatív programok keretrendszerén belül. Természetesen a tagállamok ezen források vonatkozásában is részletes elszámolással tartoznak az Európai Bizottság irányába, nagyobb mozgástérrel rendelkeznek azonban a pályázati forrásokat nemzeti fejlesztési igényekhez alakítását illetően. Ezek a megosztott irányítású források a jelenlegi uniós költségvetés majd kétharmadát, 750 Mrd eurót tesznek ki.Ezzel szemben a közvetlen kezelésű uniós források az egyes uniós szakpolitikákat lefedő olyan alapokból állnak össze, amelyeket az Európai Bizottság központilag kezel. Ez azt jelenti, hogy a Bizottság írja ki a pályázati felhívásokat és gondoskodik a pályázatok elbírálásáról, valamint azok végrehajtásának monitoringozásáról is. A költségvetési tárgyalások során meghatározásra kerül, hogy az egyes szakpolitikák – új prioritások – és az ehhez rendelt alapok mekkora összeg felett diszponálnak, és hogy ezekhez milyen prioritásokat rendelnek. Azt azonban nem rögzítik, hogy az egyes tagállamok ezekből milyen arányban részesülnek majd, illetve, hogy konkrétan milyen pályázatokat írnak ki ezekre az összegekre az azt követő hét évben. 

Forrás: Európai Bizottság 

Uniós szakpolitikai prioritások

Az Európai Unió prioritásai minden ciklusban alakulnak, alkalmazkodnak a jelenleg a közösséget érintő kihívásokhoz és lehetőségekhez.Ennek fényében a jelenlegi uniós ciklusban az alábbi célokra fókuszálnak az uniós intézmények és tagállamok:

• Az Európai Unió versenyképességének megerősítése (fejlesztéspolitika, digitalizáció, energia, oktatás, innováció stb.)
• A klímaváltozás elleni küzdelem és zöldítés
• Az Európai Unió ellenállóbbá tétele (egészségügyi, biztonsági és védelempolitikai szempontokból)
• Az Európai Unió, mint globális szereplő megerősítése

Ezekből fakadóan a 2021-2027-es MFF alábbi szakterületekre helyez kiemelt hangsúlyt finanszírozás tekintetében is: 

Európa digitális jövője

Az EU a digitális átállást a „digitális évtizedhez vezető út” elnevezésű szakpolitikai programján keresztül kívánja megvalósítani. A program 2030-ig elérendő konkrét célokat és mérföldköveket határoz meg. Kiemelt helyen szerepelnek a digitális készségek és az oktatás. A program 4 pillér köré szerveződik: készségek, üzleti élet, kormányzat és infrastruktúra. Jól reflektálja a célkitűzés kiemelt szerepét, hogy a digitális átállás támogatására új finanszírozási program jött létre Digitális Európa néven, amely az olyan kulcsfontosságú digitális technológiák széles körű bevezetésének és elterjedésének előmozdítására irányul, mint a mesterségesintelligencia-alapú alkalmazások és a kiberbiztonsági eszközök. Az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (Connecting Europe Facility – CEF) digitális ágára fordítandó keretösszeg szintén jelentősen megnőtt. 

Éghajlat-politika és zöldítés

Az európai klímarendelet értelmében az uniós országoknak 2030-ig legalább 55%-kal kell csökkenteniük az üvegházhatásúgáz-kibocsátást. A céljuk az, hogy az EU 2050-re klímasemlegessé váljon. Az EU klímasemlegességre irányuló erőfeszítéseinek kulcsfontosságú eleme az úgynevezett „Irány az 55%!” (Fit for 55!) intézkedéscsomag. A hatályos jogszabályok felülvizsgálatát és egyben új kezdeményezéseket is magában foglaló javaslatcsomag az EU legfontosabb terve ahhoz, hogy a klímacélokat uniós jogszabályokba foglalja.A csomag az alábbiakra vonatkozó szabályokat tartalmaz:

• energia
• közlekedés
• kibocsátáskereskedelem és -csökkentés
• földhasználat és erdőgazdálkodás

E jogszabályok iránymutatásokat tartalmaznak a költségvetési kérdéseket illetően is. Azon túlmenően, hogy számos uniós alap is foglalkozik dedikáltan energetikai és zöldítésre irányuló projektekkel, a többéves pénzügyi keretből és a Next Generation EU-ból az összes kiadás 30%-át az éghajlattal kapcsolatos projektekre kell fordítani. 

Az EU egészségügyi politikája

A COVID-járvány fordulópontot jelentett az EU egészségügyi politikájában. A cél nem csak közös szakpolitikai intézkedések és harmonizáció volt, de új forrásokat is dedikáltak az egészségügyi célokhoz. „Az EU az egészségért” (EU4Health) program az egészségügy területére vonatkozó, a 2021 és 2027 közötti időszakra szóló új uniós program. A Covid19-világjárvány jelentős hatást gyakorol a betegekre, az orvosokra és az egészségügyi dolgozókra, valamint az egészségügyi rendszerekre Európában. A program célja ezért, hogy reagáljon a Covid19-világjárványra, miközben nem veszíti szem elől az EU hosszú távú egészségügyi intézkedéseit sem. Célja az uniós népegészségügy javítása és annak elősegítése, hogy az EU felkészültebb legyen a jövőbeli egészségügyi válsághelyzetek kezelésére. 

Biztonság és védelem

A migrációs válság 2015-ös kibontakozása óta komoly uniós szakpolitikai és finanszírozási kihívást jelent, tekintettel arra is, hogy a megelőző, 2014-2020-as MFF elfogadásakor még nem számoltak a több millió menedékkérő okozta Európára háruló migrációs nyomással. Ennek okán – míg a közös uniós migrációspolitika reformja folyamatban van – a migráció és határigazgatás területére irányuló támogatást szintén jelentősen megerősítette az EU, többek között abból a célból, hogy finanszírozást nyújtson 2027-ig az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség rendelkezésére álló határőri állomány 10 000 főre való növeléséhez. A biztonság és védelem területén pedig létrejött az új Európai Védelmi Alap az uniós védelmi technológiai és ipari bázis versenyképességének, hatékonyságának és innovációs képességének a megerősítése céljából. 

Fenntartható mezőgazdaság és élelmiszerrendszer

A mezőgazdasági ágazat fontos szerepet játszik az Európai Unió zöld és szociális célkitűzéseinek megvalósításában. Amellett, hogy jólétet és munkahelyet teremt, az ágazat kulcsfontosságú a fenntartható gazdaság és a vidéki régiók fejlődése szempontjából. Támogatások széles skálája áll rendelkezésre a mezőgazdasági tevékenységek versenyképességének javítására, a termelékenység és a hatékonyság növelésére, a fenntartható mezőgazdaság előmozdítására és a vidékfejlesztés támogatására. Az alapvető cél a biodiverzitás csökkenésének megállítása és visszafordítása, fenntartható élelmiszerrendszerek kialakítása, valamint a természeti erőforrásokkal való jobb gazdálkodás. 

Kulturális és kreatív ágazat

Az Európai Unió legutóbbi felmérései alapján a kulturális és kreatív ágazat körülbelül 8 millió főt foglalkoztat és 477 milliárd euróval járul hozzá az EU gazdaságához. Az ágazat sokszínűségéből adódóan a foglalkoztatás aránya jóval magasabb, mint néhány hagyományos iparágban. Ezek a számok jól mutatják, hogy a szektor jelentős gazdasági hozzájárulást nyújt az EU-ban, társadalmilag egy fontos tényező, kiemelkedő szerepe van a munkahelyteremtésben, és a versenyképesség növelésében.Több közvetlen EU-s forrás is rendelkezésre áll az ágazat támogatására, azonban a fő finanszírozási lehetőség, amely kifejezetten a kulturális és kreatív szektornak szól, az a Kreatív Európa program. A 2021-2027 közötti pénzügyi időszak rendelkezésre álló forrása 1,6 milliárd euró. A program támogatást nyújt többek között az európai filmek fejlesztéséhez, terjesztéséhez és promóciójához, a kulturális és kreatív iparágakhoz, határokon átnyúló együttműködési projektekhez, valamint a művészek és kulturális szakemberek mobilitásához.A program három alappillérre épül: a KULTÚRA ág a kulturális és kreatív szektorokat foglalja magában; a MÉDIA az audiovizuális iparágat öleli fel; a SZEKTORKÖZI rész pedig a kulturális és kreatív szektorok közötti tevékenységeket fedi le. 

Forrás: mfoi.org