A közvetlen uniós források szereplők széles spektruma előtt állnak nyitva. Az egyes alapok pályázói feltételeket határoznak meg a jogosult részvevők körét illetően, kizárnak egyes célcsoportokat vagy célzottan egy korlátozott pályázói körre kerülnek kiírásra. Ennek ellenére minden célcsoport számára van finanszírozási lehetőség. A közvetlen uniós források esetében azonban az egyik legfontosabb kritérium, hogy bár alapvetően minden szereplő számára nyitottak, a kiírások sok esetben nagyon konkrétan meghatározzák, hogy milyen jellegű és tartalmú pályázatok beadását várják. Így a kihívást a megfelelő pályázati kiírás beazonosítása jelenti, amelyben az MFOI támogatást nyújt, majd igény esetén a pályázás folyamatát is végigkíséri.
A 2021-2027-es uniós ciklusban a városok és települések fejlesztése nagyobb hangsúlyt kapott, mint az ezt megelőző időszakokban. Jól mutatja ezt, hogy a Horizon Europe külön missziót szánt az klíma-semleges és intelligens városoknak. Ennek a célkitűzése, hogy 2030-ra legalább 100 európai város váljon klíma-semlegessé, azaz alkalmazzon olyan technológiákat a városi üzemeltetési, gazdálkodási és fejlesztési struktúrái mentén, melyek gyakorlatilag nulla széndioxid kibocsátással terhelik a környezetüket. Az első, 2021-2023 közötti megvalósítási szakaszban a Bizottság 359.3 millió EUR támogatást különített el a misszió számára.Emellett a European Urban Initiative is célzottan önkormányzati szereplőkre fókuszál és számos lehetőséget biztosít a fejlesztésre. A Citizens, Equality, Rights and Values Programme (CERV) kimondottan önkormányzati együttműködésékre is kiír pályázatokat (pl. Town Twinning, Networks of Towns), míg az EIT Urban Mobility is pályázási lehetőséget biztosít a helyi közlekedés fenntarthatóbbá tételére.Az önkormányzatok azonban nem csupán a célzottan számukra kiírt pályázatokon indulhatnak, de számos más pályázati lehetőség is nyitva áll számukra. Részt vehetnek a Connecting Europe Facility mindhárom pillérére beadandó projektek konzorciumi partnerei között, együttműködésre léphetnek vállalatokkal, a LIFE pályázatok esetében pedig kimondottan előnyös, ha egy állami / hatósági / önkormányzati szereplő is kapcsolódik a pályázatokhoz.
Az Európai Unió két fő dedikált eszköze a KKV-k támogatására a Horizon Europe és a Single Market Program (SMP), miközben számos további alap is lehetőséget biztosít a pályázásra. A European Institute of Innovation and Technology (EIT) kimondottan start-upok számára biztosít számos pályázási lehetőséget, olyan területeken, mint a digitalizáció, élelmiszererek, zöldítés.A Horizon Europe alá tartozó Európai Innovációs Tanács (EIC) olyan áttörést jelentő, diszruptív jellegű, gyors növekedési potenciállal rendelkező innovációkat támogat, amelyek túl kockázatosak a magánbefektetők számára, a költségvetés 70%-a kkv-k számára van elkülönítve. Ezen túlmenően az akcelerátor programja (EIC Accelerator) támogatásokat és befektetéseket biztosít egyedi kkv-k és induló vállalkozások számára (a kereskedelmi hasznosítást megelőző szakasztól a piaci bevezetési és növekedési szakaszig). Emellett az Európai Innovációs Ökosztisztémák is innovatív kkv-ra és start-up-okra került létrehozásra.
Nagyvállalatok számos formában részt tudnak venni projektekben, az egyes alapoktól függ, hogy milyen formában. A Connecting Europe Facility például kimondottan a nagyvállalatokat célozza, stratégiai jellegű pályázatok benyújtására és megvalósítására hív fel. Ugyanez érvényes az Innovációs Alapra is, amely áttörtést jelentő technológiák gyakorlati alkalmazását helyezi a középpontjába. De a legtöbb energiához és digitalizációhoz kapcsolódó alap valamilyen formában lehetőséget biztosít nagyvállalatok számára a pályázásra, tekintve, hogy az ő átalakulásuk, illetve hozzájárulásuk a digitális és zöld átmenethez jelentős hatással van az egész Európai Unióra. A Horizon Europe kutatás-fejlesztést támogató II. pillére lehetőséget biztosít a nagyvállalatok számára, hogy helyszínt adjanak a fejlesztések pilot projektjeinek és ezáltal ők is innovatív új technológiák alkalmazását promotálják.
Az egyetemeknek kiemelt szerepe és lehetőségei vannak a közvetlen uniós források tekintetében. Amellett, hogy az Erasmus+ egy oktatási, képzési intézményekre és tevékenység támogatására létrehozott alap, majdnem az összes alap ösztönzi a felsőoktatási intézmények vagy kutatóintézetek konzorciumokban történő részvételét. A Horizon Europe II. Pillérének középpontjában kutatási, fejlesztési és innovációs projektek állnak, ilyen jellegű projekt-konzorciumokban mind egyetemek, mind kutatóintézetek részt tudnak venni, erős partnerek tudnak lenni. De ez majd minden alap esetében érvényes, az értékelés szempontjából ugyanis komoly előnyt jelent, ha egy projektet erős akadémiai hátország, megfelelő kutatói hálózat támogat.
Az érdekképviseleteknek, szövetkezeteknek és kamaráknak jelentős multiplikátor hatásuk lehet, amit az Európai Unió is elismer. A legtöbb alap esetében utóbbiak pályázhatnak támogatásra, leginkább egy a szakterületükhöz kapcsolódó konzorcium tagjaként. Kimondottan relevánsak lehetnek számukra a kommunikációs tevékenységet támogató források, amelyek lehetőséget biztosítanak – széles elérésük révén – az Európai Unió egyes szakterületeinek kulcsüzenetének továbbításában.
Az Európai Unió a Maastrichti Szerződés óta nem csak szakpolitikai döntések és hatáskörök közösségeként működik, hanem az európai értékek gondozására és tovább örökítésére is nagy hangsúlyt fektek. Ebben pedig támaszkodik az civil szervezetek közvetítő szerepére. Ennek letéteményese a CERV, amelynek fő célkitűzése, hogy non profit szervezeteket támogasson közös európai értékek, jogok és az egyenlőség promotálására. A CERV mellett azonban számos más eszköz (Creative Europe, Erasmus+, Horizon Europe) célzott kiírásokkal támogatja a társadalmi szervezetek bevonását, tevékenységük finanszírozását. Számos esetben a társadalmi szervezetek támogatás-intenzitása magasabb is, mint egy szereplőké, így például a nagyvállalatoké.
Forrás: mfoi.org